A komposztálás során a biológiailag hasznosítható anyagok lebontása és átalakítása történik, amelyben jelentős szerepet játszanak a mikrobaközösségek, vagyis az egysejtű és fonalas baktériumok (aktinomiceszek vagy sugárgombák), és az eukarióta gombák. A komposztálás több szakaszból áll, melyeknek megvan a maguk jellegzetes mikroba összetétele.
Köszönjük szépen! A cikk szerzője Prof. Dr. Karaffa Erzsébet (bal oldalt) – Debreceni Egyetem 👩🔬
Prof. Dr. Karaffa Erzsébet (bal oldalt) és Dr. Kovács Csilla (jobb oldalt) Tricho Immun bio és vegyszermentes termékünk feltalálói is…
A mezofil szakasz
A kezdeti, bevezető szakaszban a komposzt hőmérséklete magasabb, mint 25 °C (mezofil szakasz). Az itt jelen lévő baktériumok és gombák lebontják a kisebb méretű molekulákat (pl. cukrokat, aminosavakat). Baktériumok közül ebben a szakaszban még előfordulhatnak növényi, illetve állati és emberi kórokozók (például pszeudomonász, szalmonella, E. coli baktérium), amelyek a következő, magas hőmérsékletű szakaszban elpusztulnak, ugyanakkor a Glomeromycota csoportba tartozó, mikorrhizák spórái túlélik, és az érett komposztban is nagy számban lesznek jelen. A kezdeti szakaszban fonalas gombák (tömlős és bazídiumos gombák, mukor-félék), és élesztők is jelen vannak.
Termofil szakasz jellemzői
A második szakaszban a komposzt hőmérséklete akár 65 °C felé is nőhet (termofil szakasz). Ezt lebomlási szakasznak is nevezik, ahol a magas hőmérsékletet kedvelő, termofil mikrobák bontják a különböző szerves anyagokat (zsírokat, cellulózt, hemicellulózt, lignint). Ebben a szakaszban a mikrobák diverzitása csökken. Egyértelműen az endospórát (baktériumok vastag falú, ellenálló képlete) képező, Gram-pozitív bacilluszok dominálnak. A magas hőmérséklet eléréséhez szükséges a nedves környezet, a jó levegő ellátottság (aerob folyamatok játszódnak le), és megfelelő mennyiségű tápanyagok jelenléte, amelyen a mikrobák gyors anyagcserét tudnak folytatni.
A következő, érési, vagy lehűlési szakaszban a komposzt hőmérséklete a környezetének megfelelő hőmérsékletre csökken, és újra mezofil mikrobák fogják benépesíteni a komposztot, növekszik a mikrobák sokfélesége (diverzitása). Ezek lebontják a maradék cukrot, cellulózt és hemicellulózt, és ebben a szakaszban fognak humin anyagok képződni.
Baktériumok és gombák szerepe
A korábban is jelen levő, vastag falú, Gram-pozitív baktériumok Bacillota (korábban Firmicutes) törzs fajai, és a kezdeti szakaszban jelen lévő Gram-negatívoktól eltérő törzsbe tartozó baktériumok (pl. Flavobacterium, Cytophaga) vannak jelen ebben a szakaszban. Ezek mellett a Gram-pozitív aktinomiceszek (Actinomycetota törzs) is részt vesznek a szerves anyagok lebontásában.
Az általuk termelt molekulák adják a komposzt, és a talaj jellegzetes „föld illatát”. A fonalas gombák is újra megjelennek. Az általuk termelt enzimek tudják leghatékonyabban bontani a növényi maradványokban található cellulóz és lignin polimer molekulákat kisebb molekulákra, amelyet más mikrobacsoportok, elsősorban a nagy számban jelen levő baktériumok hasznosítanak.
Komposztálás előnyei talajban
A komposztálás segíti a fenntartható termesztést a növényi hulladékok lebontásával, amelyek átalakulva újra felvehető tápanyagokat biztosítanak a növények számára. Másrészről a kijuttatott komposzt növeli a talajban található mikrobák sokféleségét (biodiverzitását), elősegíti a talajélet szempontjából fontos mikrobaközösségek fennmaradását, és szaporodását.
A komposzt alkalmazásával növelhető a mikorrhizáltság. Ugyanakkor a komposzt alkalmazása csökkenti a talajból fertőző növényi kórokozók számát.
Danuba Garden támogatás a komposztálásban
A komposztálási folyamat felgyorsításában lehet segítségünkre mind a komposztládában, mind a komposzthagyó mulcsozás esetén azIno Bact N-Cell készítmény, mely a benne lévő kétféle Bacillus amyloliquefaciens baktérium törzs segítségével hatékonyabbá teszi a lebontási folyamatokat.
A benne lévő baktériumok felhasználják a testük felépítéséhez a komposztban és a talajban lévő szerves anyagokat pl. szármaradványokat, valamint ehhez a lebontási folyamathoz szükséges jelentős mennyiségű nitrogént megkötik a levegőből. Ezért is fontos, hogy levegős legyen a komposztunk. Így amikor ezek a baktériumok elpusztulnak, akkor ez a nitrogén szerves kötésben lesz, vagyis nem mosódik ki a felső gyökérzónából, hanem hasznosítható lesz a növények számára. A kész komposzttal tehát szerves anyaggal és könnyen felvehető nitrogénnel dúsíthatjuk a talajunkat.
A készítményt 0,5 dl/10 l vízben feloldva 1 m³ mennyiségű komposzthoz vagy 200 m² felületre tudjuk felhasználni. A kezelést pár hónap múlva meg lehet ismételni.
Ezen baktérium tartalmú termék a kedvező hatását nedves, de levegős komposztban éri el a legjobban, vagyis azt érdemes locsolni és mozgatni/ lazítani.
📰 Ha érdekel a komposztálás, ne hagyd ki Nelli kolléganőnk komposztálás 1×1 cikkét se!