A Földön jelenleg élő állat- és növényfajok közül nagyjából 1,5 milliót ismer a tudomány. Ennek legnagyobb részét kb. 1 milliót a rovarok tesznek ki. A valós fajszám viszont akár 5-ször, egyes források szerint tízszer ekkora is lehet. Az utóbbi évtizedekben egyre több tanulmány lát napvilágot, melyek próbálják felhívni az emberek figyelmét a környezetünkben élő rovarvilág rohamos pusztulására. Az Egyesült Királyságban megfigyelték például, hogy az autók rendszámtábláját takaró rovarmennyiség 2004 és 2022 között 64%-kal csökkent. Németországi természetvédelmi területeken malaise csapdákat használó 27 éves (1989-2016) vizsgálat alapján a repülő rovarok biomasszája 75–82 %-kal csökkent.
Mi okozza a beporzók csökkenést?
A főbb okok a következők:
- Élőhelyvesztés az intenzív mezőgazdaság és az urbanizáció által. Magyarország területe 9,3 millió hektár, ebből 5,1 millió hektár mezőgazdasági terület.
- Vegyszerhasználat – rovarirtók és műtrágyák, amelyek nemcsak a rovarokat, de táplálékforrásaikat is károsítják.
- Éghajlatváltozás – szélsőséges időjárási események, rossz tavaszi vagy nyári időjárás (pl. hideg, esős tavasz), mely blokkolja a rovarok aktivitását és fejlődését.
- Fény- és zajszennyezés, invazív fajok, betegségek – ezek összetettebb, de szintén fontos szerepet játszanak.
Bár a kertészek figyelmét általában valamilyen növényi károsító hívja magára, a mai élővilág számára és a mi számunkra is a rovarok egyik legfontosabb tevékenysége a virágos növények beporzása. Ugyanis termesztésbe vont növényeink ¾-ed része rovarmegporzást igényel. Ökotudatosságunk érdekében fontos megismerünk őket és hogy miként segíthetjük fennmaradásukat.
A legtöbb beporzó 3 nagy rovarcsoportból kerül ki
a) Méhek
- Házi méh – méztermelése miatt nagyon rég háziasításba vett faj. De ezáltal a leggyakoribb beporzó is. Hazánkban 1,2 millió család is lehet. Leginkább a termelői méztermékek vásárlásával tudjuk támogatni fennmaradását.
- Poszméhek – nem olyan rég kerültek hasznosításba, tartásuk kifejezetten beporzás célzatú fedett termesztő-berendezéseinkban, ahova külső beporzók nem tudnak bejutni. Hidegtűrésük a házi méhnél jobb.
- Magányos méhek (pl. kőműves méhek, szabóméhek) – gyakran hatékonyabbak, mint házi méhek, de kevésbé feltünőek.
b) Lepkék
- Hosszú pödörnyelvükkel a mély kelyhű virágokat is be tudják porozni.A méhekkel ellentétben sok faj repül éjszaka.
c) Legyek
- Hűvösebb vagy magashegységi élőhelyeken meghatározó a szerepük.A legismertebb viráglátogató legyek a zengőlegyek. De a csoport jelentős része lárvakorban ragadozó, így segítenek pl. a levéltetvek visszaszorításában is. Egy lárva akár 900 levéltetvet is elfogyaszt a bebábozódásáig.
- A zengőlegyeket a többi beporzóhoz képest sokkal jobban vonzzák a sárga ragacslapok. A sárga lapokat is célzottan használjuk, ha úgy látjuk sok zengőlégy található benne, pár napra inkább szedjük le őket. Rajzásuk hamar lecseng.
Mit tehetünk kertünkben a beporzóinkért?
1. Ültess beporzóbarát virágokat
Fontos elvek:
- Virágozzon tavasztól őszig (egész szezonban legyen nektár és virágpor).
- Válassz egyszerű virágokat (ne telt virágú fajtákat, azokban kevés a nektár).
- Részesítsd előnyben az őshonos növényeket, ezekkel a helyi beporzók jól boldogulnak.
2. Helyezz ki méh- és rovarhoteleket
- A magányos méhek (pl. szabóméhek) szívesen költöznek nádszálakba, lyukas farönkökbe, téglákba.
- Fontos: legyen napos, esőtől védett helyen, kb. 1–1,5 méter magasan.
3. Ne használj vegyszereket!
- A permetszerek, különösen a rovarölők veszélyesek a beporzókra. Kína egyes részein már annyira elfajult a helyzet, hogy egyes gyümölcsültetvényeket kézzel, ecsettel szükséges megporozni.
- Válassz természetes növényvédelmet (pl. SoftGuard, fahamu, kézi gyomirtás).
- Ha nagyon muszáj permetezni: kora reggel vagy késő este, amikor a legtöbb rovar nem aktív.
4. Adj vizet
- Az egyre aszályosabb nyarainkon ők is szomjaznak.
- Tegyél ki sekély víztálat, amelybe kavicsokat vagy mohaszigeteket teszel, hogy legyen hova leszállniuk.
- De egy viszonylag állandó sáros pocsolya is vonzza mind a méheket, mind a lepkéket.
5. Ne akarj túl „tiszta” kertet
- A „steril”, agyonnyírt kert kevés táplálékot és búvóhelyet nyújt.
- Hagyd meg a lehullott levelek egy részét, száradó szárakat, terméseket – ezek az átteleléshez vagy épp a szaporodáshoz fontosak.
Termékajánló
Miért a SoftGuard?
A SoftGuard termékünk hatóanyaga a kitozán, mely valójában kitin apróbb darabokra vagdalva. Ehhez elsősorban rákok kitinpácélja szolgál alapanyagul, tehát a vegyszerekhez képest egy természetes anyagról beszélünk. Mivel a növényekben nem fordul elő kitin, (szemben a gombákkal és rovarokkal) azt idegen anyagként érzékeli és immunválaszt generál. Ezáltal a kitozán a növény védekező rendszerét fokozza. Ez azt jelenti, hogy olyan alvó géneket aktivál a kromoszómán, amelyek csak ebben a specifikus “harci” helyzetben szükségesek. Beporzóinkra ártalmatlan.
Kijuttatásához 2dl-t keverjünk el 10l vízben vagy válasszuk az előkevert 0,5l-es kiszerelést. Okszerűen permetezzünk, tehát olyan növényeken használjuk, ahol kezdeti fertőzés már jelentkezett vagy a korábbi tapasztalatok szerint várható. A túl gyakori kezelés visszájára sülhet el, mivel a növény képes hozzászokni így egy későbbi valós támadás esetén sem reagál. Ismétlésével legalább 2-3 hetet várjunk.
Magyar 
English (UK)