„A természet. Ebben nem is csalódsz, elhiheted. Nem beszél, hát nem is hazudik; nem ígér, és mégis odaadja mindenét, nem szól, és mégis többet mond, mint amit valaha ember mondott. „
Fekete István: Tüskevár
📰 Ha érdekel a komposztálás, ne hagyd ki Prof. Dr. Karaffa Erzsébet komposztálásról szóló tudományos cikkét se!
A természetes egyensúly
A természetet járva felfedezhetjük, hogy az életünkben felmerülő legtöbb kérdésre itt választ kaphatunk. Így van ez a kertészkedéssel kapcsolatban is. A természet a legjobb tanító! 🌱
A természetben és a kertben járva láthatjuk, hogy egy-két helyen már most elkezdett színesedni a fák lombja. A lehullott levelek az erdőben természetes módon komposztálódnak, és az avar elbomlásakor a szervesanyagok visszakerülnek a talajba – így fenntartva a természetes egyensúlyt.
Már évezredekkel ezelőtt rájött az emberiség, hogy a növénytermesztés alapja a megfelelő talaj. A talajunkat pedig a természethez hasonlóan eljárva tudjuk leginkább rendbe hozni.
Röviden és tömören fogalmazva, amit elveszünk azt vissza is kell adni, hogy az egyensúlyt fenntartsuk. Ezt legkönnyebben a komposztálással tudjuk megtenni.
A komposztálás
Szerencsére a komposztálás a mai napra már szinte mindenki számára ismert fogalom, és egyre több az olyan háztartás, ahol valóban komposztálnak.
Már több fajta komposztáló tartály és láda is elérhető a piacon számtalan méretben, de otthon is könnyen ki lehet alakítani a megfelelő helyet, akár pár raklap segítségével.
A komposztba kerülhetnek levágott ágak, gallyak aprítva, szalma stb., mint barna összetevők és bármilyen kertben keletkezett zöldhulladék (lehetőleg magmentes gyom, hervadt virág, levágott növényi részek, lehullott gyümölcsök, fűnyesedék, lomb stb.), szerves háztartási hulladékok (gyümölcsök és zöldségek maradékai, kávézacc, teafű – nem filteres, apróra tört tojáshéj, növényevő háziállatok alma stb.)ű
A komposztálás folyamata
A komposztálás viszonylag egyszerű folyamat, mégis néhány szabályt nem árt betartani, hogy mihamarabb érett komposzthoz juthassunk, melynek használatával rengeteg szerves anyagot pótolhatunk vissza a kertünk talajába.
Figyelnünk kell a rétegezettségre! A barna-száraz és zöld-nedves részeket megfelelő arányban, egymással rétegezve tegyük a komposztra, kezdve a száraz részekkel, hogy így biztosítsuk a szükséges szellőzés lehetőségét. Ezzel elkerülhető a rothadás. A zöld rétegre barna réteg kerüljön, majd úgy tegyük rá a háztartási szerves hulladékot.
Mikor érett a komposzt? A folyamat időzítése
Hőmérséklet
Leginkább a komposzt belsejének hőmérsékletéből tudjuk, hogy elindultak-e a lebomlási folyamatok. Ha nem melegszik a komposztunk, akkor egy kis beöntözéssel segíthetünk rajta.
2-3 havonta érdemes a komposztot átforgatni, hogy megszellőztessük, ha van rá helyünk és alapanyagunk, érdemes több részesre építenünk a komposztálót, hogy legyen mindig egy üres rekesz, ahová átforgathatjuk. Így tesszük lehetővé, hogy a tömörödöttebb részeket is fellazítva levegősebbé váljon, hogy azok a baktériumok tudjanak elszaporodni, amelyek a lebomlást kedvezően befolyásolják.
Vastagság
Ezzel a technikával kb. 1 év alatt juthatunk érett komposzthoz, melynek színe feketés, szerkezete morzsás, illata a friss földhöz hasonlít. Ezt ültetés előtt közvetlen be is dolgozhatjuk a talajba, de az is megfelelő módszer, ha a növényeink alá a talajra szórjuk 2-3 cm vastagságban, aztán laza mulcsot terítünk rá. Ha megfelelően támogatott a kertünkben a talajélet, akkor a mikroorganizmusok, a földigiliszták és az eső/öntözés segítségével a komposztban található szervesanyag így is eljut a gyökérzónába.
Mulcsozás
Manapság egyre többen vesznek példát a természetről a kertben, és mulcsozzák az ágyásaikat. Ilyenkor a komposztálandó növényi részeket is nyugodtan tehetjük a növényeink alá. Így folyamatos lesz a tápanyag visszapótlás is, hiszen a mulcsunk idő közben komposztálódik.
Danuba Garden támogatás a komposztálásban
A komposztálási folyamat felgyorsításában lehet segítségünkre mind a komposztládában, mind a komposzthagyó mulcsozás esetén azIno Bact N-Cell készítmény, mely a benne lévő kétféle Bacillus amyloliquefaciens baktérium törzs segítségével hatékonyabbá teszi a lebontási folyamatokat.
A benne lévő baktériumok felhasználják a testük felépítéséhez a komposztban és a talajban lévő szerves anyagokat pl. szármaradványokat, valamint ehhez a lebontási folyamathoz szükséges jelentős mennyiségű nitrogént megkötik a levegőből. Ezért is fontos, hogy levegős legyen a komposztunk. Így amikor ezek a baktériumok elpusztulnak, akkor ez a nitrogén szerves kötésben lesz, vagyis nem mosódik ki a felső gyökérzónából, hanem hasznosítható lesz a növények számára. A kész komposzttal tehát szerves anyaggal és könnyen felvehető nitrogénnel dúsíthatjuk a talajunkat.
A készítményt 0,5 dl/10 l vízben feloldva 1 m³ mennyiségű komposzthoz vagy 200 m² felületre tudjuk felhasználni. A kezelést pár hónap múlva meg lehet ismételni.
Ezen baktérium tartalmú termék a kedvező hatását nedves, de levegős komposztban éri el a legjobban, vagyis azt érdemes locsolni és mozgatni/ lazítani.
