Talajvizsgálat otthon – és mit tudunk meg ebből?

Sokszor halljuk a kifejezést “homokos vagy agyagos a talaj”, de mit is jelent ez? Segítünk, hogy hogyan tudj meg többet talajod szerkezetéről. A házi talajvizsgálat nem is olyan nehéz, mint hinnéd. Egy egyszerű kancsó teszttel meg lehet nézni, hogy a talajunk mennyire homokos, iszapos vagy agyagos.

Talajvizsgálat házilag lépésről-lépésre

1. Egy literes üvegedényt félig töltsünk meg talajjal és utána öntsük fel (90%-ig) vízzel.
2. Ehhez kell még adni pár csepp folyékony szappant is.
3. Majd ha ezután lezárva megrázzuk legalább három percig, és egy napot hagyjuk kiülepedni, megmutatja a szerkezetét.

A kertünkből a talajmintát a gyökérzónából (kb. egy ásónyom) vegyük, de úgy, hogy a felső részt (levelek, kövek stb.) toljuk el. Csak a talajt vizsgáljuk! 

Mit fogunk tapasztalni a talajvizsgálat során?

A vizes rész felül el fog válni az alul lévő szilárd részekről. A víz tetejére ki fog válni a szerves anyag. A szilárd részecskék legalján helyezkedik majd el a homok frakció. Felette az iszapos rész, majd felül az anyag részecskék.

• Amennyiben a homok részecskék dominálnak, úgy a talajunk könnyű, homokos szerkezetű. 
• Ha a három frakció aránya hasonló, akkor iszapos talajunk van.
• Viszont ha az anyagos rész a legtöbb (50% felett), akkor agyagos talajunk van.

Ezt egyébként a talajvizsgálat során a laborban is pontosan megtudják határozni.

A talajvizsgálat tanulságai: mit jelent, hogy egy talaj inkább homokos vagy agyagos?

A homok részecskék közel 100-szor nagyobbak, mint az apró agyag részecskék. A kis agyag részecskék felülete ezáltal 1.000-szer nagyobb, mint a „hatalmas” homok részecskéé.

Agyagkolloidok, a talaj zserbó süteményei 🙂

Ezek a pici pár mikronos agyagkolloidok úgy épülnek fel, mint a zserbó sütemények lapjai.

Középen vannak a szilícium (Si 3+) központi molekulák rétegei. Ezeket veszi körbe az oxigén (O) molekulák, mint következő rétegek. Kívül pedig vannak a hidrogén (H) molekulák. A központi szilícium (Si 3+) molekulák kicserélődhetnek pl. vasra (Fe3+) és akkor vöröses színük lesz, vagy aluminiumra (Al 3+). 

A negatív felületű agyagkolloidok vonzzák a pozitív tápelemeket!

Ezen agyagkolloidok felületén lévő hidrogén (H+) molekulák töltése pozitív. A talajban ezek lecserélődhetnek más pozitív töltésű molekulákra pl. kalcium (Ca2+), magnézium (Mg2+), nátrium (N+), kálium (K+) vagy ammónium (NH4+). A legjobb, ha a talajunk kation tartalma leginkább kalciumból áll, mert ez az ideális a talaj szerkezete szempontjából.

Talajvizsgálat rejtelmei: na és mi van a homokos talajokkal?

Ha a talajunk homokos szerkezetű, akkor abban a nagy homok részecskék dominálnak. Ezek felülete 1.000-szer kisebb, mint az apró agyagkolloidoké. Ebből érthető, hogy miért kicsi a homokos talajok tápanyag-megtartó képessége!

Jobb az agyagos talaj? Nem, mert ha nagyon agyagos egy talaj, akkor az apró agyagrészecskék eltömítik a talajt, és az levegőtlen, nehezen művelhető lesz!

Tudunk változtatni a talajunk homok-agyag arányán?

Nem igazán. Amit tudunk változtatni, az a szervesanyag, humusz tartalma! Szerencsénkre a humusz részecskéknek nem csak negatív, de pozitív töltésük is van! Így a negatív töltésű szulfát (SO42-), és nitrát (NO3-) tápelemeket is meg tudja kötni! Vagyis ha növeljük a talajunk humusz tartalmát, akkor az több nitrogént és ként tud megkötni!  Nemrég írtunk a talajjavítás fontosságáról a talajcsere technikája helyett, ez a téma is kapcsolódik mostani cikkünkhöz, hisz ahhoz, hogy tudjunk talajunkon segíteni, az első lépést, hogy megismerjük azt. A környezetünk okos, és már rég megtalálta a legtermészetesebb megoldásokat, nekünk csak hallgatnunk kell rá.

A tuti humusz-fegyver!

Blackjak