A kezdetek: az első generációs növényvédőszerek
A bio és vegyszermentes növényvédelem és kertészkedés gondolota kéz a kézben jár a fenntarthatóság gondolatával, de ez nem volt mindig így! Az első generációs növényvédő szerek még nagyon toxikusak voltak, pl. némelyik ciánt is tartalmazott. A következő generációs növényvédőszerek egyike volt a hírhedt DDT, amit később ugyan csak betiltottak a világ fejlett országaiban. Jelenleg is minden évben tiltanak be növényvédőszer hatóanyagot, mert kiderül róla, hogy káros az emberekre és a környezetre. A jelenleg forgalomban lévő növényvédőszerek rendkívül szigorú engedélyezési eljáráson mennek át, és ~10 évente újra felülvizsgálják őket. Azonban ahogy fejlődik a tudomány, egyre többről derül ki később, hogy mégis káros az élővilágra.
Mi is a természet része vagyunk, vagyis ha romboljuk a környezetünket, azzal saját magunknak, és főleg az utánunk jövő generációnak ártunk! Legyen zöldebb a kertünk! 🌼
Egy új növényvédőszer hatóanyag kifejlesztése, és forgalomba hozatala 10-20 év és sok milliárd dollár. A növényvédőszer gyártók látva az egyre szigorúbb vizsgálatokat, elmozdultak a biológia termékek felé.
Akkor ez azt jelenti, hogy a bio növényvédőszerek egy új jelenség? Nem, a vegyszermentes növényvédelem már régóta része az emberek életének, történelmi példával is élhetünk. Az első dokumentált biológiai növényvédőszer a kén volt ~4.500 évvel ezelőtt a Sumérok által rovarok és atkák ellen. Később a neemfa vagy margosa (latinul Azadirachta indica) levelének a kivonatát használták rovarok ellen a raktárakban.
Érdekesség 🤯
Az egyik leghíresebb organikus termesztésben ma is használható gombaölő szer a Bordói mix, amiben réz, és kén van, és már több mint 100 éve segíti elsősorban a szőlőtermesztőket.
Növénytermesztés vegyszerek nélkül – lehetséges ez?
Röviden: Igen! Hosszabban is igen és máris ki is fejtjük nektek! 😁
Ha megfigyelünk egy beállt és „magára hagyott” ökoszisztémát pl. egy erdőt, esőerdőt vagy sztyeppét, akkor ott növényvédőszer használata nélkül is működik a rendszer és virágzik a sokszínű élet.
Miért nem működik magától a természet…?
1️⃣ Azért, mert azt szeretnénk látni, hogy csak egyféle faj legyen óriási táblákon pl. csak búza vagy kukorica, és a többi élőlényt szisztematikusan kiírtjuk. A fizika egyik alaptétele, hogy a természet a maximális entrópiára, vagyis változatosságra törekszik, mert az a legstabilabb rendszer. Ha hagynánk, hogy a búzatáblán legyen más növény is pl. köztes/ társ növény, akkor már egy lépést tennénk az egészségesebb környezet felé
2️⃣ Nem várjuk meg, hogy a természet beszabályozza magát, hanem azonnali hatást várunk. Vagyis, ha egy rovarkártevő felszaporodik, akkor azonnal a rovarölő szert használjuk, holott ha ott felszaporodnának azon rovarok természetes ellenségei, akkor magától is megoldódna a probléma. Valójában pl. a levéltetvek a természetnek nem probléma, mert azok táplálékul szolgálnak nagyon sok más élőlénynek.
Na de hol találsz ilyen: aggodalomra semmi ok! Itt a Danuba Garden vegyszermentes növényvédelem
Milyen bio termékeink vannak, amik minimális környezeti terheléssel segíthetnek a kultúrnövényeinknek?
Vegyszermentes növényvédelem – 🍄 Trichoderma gomba (Tricho Immun)
A Trichoderma gombákat régóta alkalmazzák már a növénytermesztésben, és legalább három pozitívuma ismert:
- Parazitálják a többi gombát, ezzel csökkentve a káros gombák hatását a kultúrnövényre
- Szervesanyagot bontanak le azáltal, hogy maguk elfogyasztják és beépítik a testükbe. Ezzel például eleszik a szármaradványokat a káros Fuzárium gombák elől
- Növényi hormonokat termelnek, melyek fokozzák a kultúrnövény növekedését. Ezt azért teszik, hogy a növény gyökere hátha cserében cukrot ad a talajba.
A Tricho Immunban lévő 2 gombatörzs se működik másként, csak nem a talajban él, hanem a növényben.
A növényre permetezve abba 2-8 óra alatt becsírázik és elkezd elterjedni a növényen belül. Javasolt már minél hamarabb kijuttatni, hogy megfelelően felszaporodhasson a növényben.
Ez a két Trichoderma gomba törzs már 5 fokon aktív, vagyis akár a téli lemosó permetezés után is kijuttatható, hogy a sebeket benőve lefedje, beparásítsa.
Vegyszermentes növényvédelem – 🦀 Kitozán (SoftGuard)
A rovarok vagy gombák kitinvázából előállított kitint a hatóanyaga a SoftGuard terméknek.
A kitozán az EU-ban mint baktérium, gomba és rovarölő hatású, de nem növényvédőszerként van engedélyezve (basic substance: egyszerű anyag kategória).
A kitozánnak is legalább három pozitív hatása ismert:
- Fokozza a növény védekező képességét. Olyan géneket aktivál, melyeket csak külső támadás esetén használ a növény. Ezen anyagok pl. fitoalexinek, jázminsav, szalicil sav … védelmi vonalat jelentenek a baktérium, gomba és rovartámadásokkal szemben.
- A sebzési felületekre rápermetezve azokat befedi, beparásítja. Alkalmazzák humán sebkötöző anyagok gyártására is.
- A növényt kitinbontó enzimek előállítására ösztönzi, ami semmiképen se kedvező a gombák és rovarok számára. Sok rovar ezt érzékelve a receptoraival, már nem is száll kitozánnal kezelt növényre
Vegyszermentes növényvédelem – 🪐 Szilícium (Ino Si)
A szilícium egy olyan elem a növénytermesztésben, melyet csak az utóbbi években kezdtek jobban kutatni.
Ennek is van legalább három igazolt pozitív hatása:
- A levélfelületre beépülve azt megerősíti és megvastagítja, így azt a rágó szájszervű állatok nehezebben fogyasztják pl. hernyók, sáska
- Megvastagítják a levélszőröket úgy, hogy azok hatalmas tüskeként akadályozzák minden rovar és gomba hifafonalának a mozgását
- A beépült szilícium kristályok képesek visszaverni a napfényt, és ezzel pár fokkal hűthetik a növényt és naptejhez hasonlóan védik a káros UV sugárzástól
