Humusz
Földből lettünk, földdé leszünk? De miért is ilyen fontos, központi figura a föld a bio és vegyszermentes kertészkedésben? A válasz egyszerű. A lábunk alatti föld nem csak a fenntartható fejlődés egyik kulcsa, de egy hatalmas lehetőség arra is, hogy jobban megismerjük sokszínű világunkat. Ahogy Leonardo da Vinci is megállapította: „Az égitestek mozgásáról többet tudunk, mint a láb alatti talajról.”
A humusz a talaj legértékesebb része, mivel itt „laknak” a hasznos gombák és baktériumok. Tömege 100-szorosának megfelelő mennyiségű vizet képes megkötni, valamint táplálék forrás.
Hogy használjam?
Havonta kell a növények alatti talajra kijuttat-
ni. Egy 10 literes kannába 1-2 dl terméket kell
bekeverni, és beöntözni vele a talajt.
Vigyázzunk, hogy máshová ne kerüljön, mert a humusz
fekete színe mindenen meglátszik. A termék
minden növényen alkalmazható!
Mi az a humusz?
A humusz szó jelentése: talaj, földfelszín. A humusz a talaj egyik fontos alkotóeleme: az a szerves anyag a talajban, amely átesett a humifikáció (talajlakó gombák és baktérium bontó tevékenysége) folyamatán. A humusz azért is a talaj legértékesebb része, mivel itt „laknak” a hasznos gombák és baktériumok. Tömege 100-szorosának megfelelő mennyiségű vizet képes megkötni, valamint fontos táplálékforrás is. A humusznak jelentős szerepe van a talaj termőképességének fenntartásában: hatással van a talaj szerkezetére, víz-, levegő- és hőgazdálkodására.
Hogyan képződik humusz a talajban?
A talajban jelenlevő vagy a talajba került szerves anyagok az ott élő mikroorganizmusok és szervetlen anyagok hatására fokozatosan lebomlanak: ez a folyamat a mineralizáció, amely során a bonyolultabb szerves anyagokból először egyszerűbb szerves anyagok, majd a növények számára felvehető anyagok (víz, széndioxid, kationok és anionok) jönnek létre. A talaj humuszkészletét az határozza meg, hogy bizonyos idő alatt mennyi szerves anyag jut a talajba, és az milyen gyorsan bomlik el, mennyi idő alatt ásványosodik.
A gyors és eredményes humuszképződés előfeltétele az erős mikrobiális lebontó tevékenység, majd e tevékenység időnkénti szünetelése. A humusz ezért legbőségesebben a mérsékelt övben képződik. Ahol a lebontó tevékenységet semmi sem akadályozza, azaz a szerves anyag teljes mértékben lebomlik, ott nem marad meg a humusz a talajban (pl. trópusi esőerdők talajában). Ahol nem áll rendelkezésre szerves anyag (pl. sivatagban, magas hegységekben), ott pedig nem képződik humusz.
Hogyan juthatunk humuszhoz, ha nincs elég a talajban?
A talaj humusz mesterséges módszerekkel is kinyerhető a talajból, tőzegből, lignitből, barnakőszénből nyerhető ki. A legjobb minőségű humuszt a kutatójáról, Leonard professzorról nevezték el. Ezen Leonardit anyagok több 10 millió év alatt alakulnak ki, és a világon csak nagyon kevés helyen bányászhatóak. A Leonardit a barna és fekete szénhez hasonló, ezért bányászata is hasonlóan történik. Jó minőségű Leonardit található az USA-ban, Kanadában és Ausztráliában is. De, mint ahogy a Föld szénkészlete is véges, így a Leonardit készlet is az. A Danuba talaj humusz tartalmú termékei mind Leonardit alapúak!
Mit tartalmaz a Blackjak?
Legalább 28% szervesanyagot tartalmaz, melynek legalább 20%-a természetes humuszképző anyag (humin, fulvik, ulmik savak és huminok), melyek természetes hatóanyagok, biostimulánsok.
Humik savak – óriás szerves molekulák, kiváló talajjavítók
A humik savak, mint egy bio kelát (olyan komplex vegyület, amelyben az egyik komponens gyűrűvé záródva két vagy több ponton kapcsolódik a másikhoz, ezért úgynevezett “ollós” vegyület képződik) megkötik a vizet és a tápanyagokat a talajban, hogy az pufferként elérhető legyen később a növény gyökere számára. Minél több humik sav van a talajban, annál nagyobb a tápanyag- és vízmegkötő képessége. Ezen komplex szerves molekulák a legstabilabb része a talaj humuszának. A humik savak (humusz alkotó) oldhatóak semleges vízben és lúgos oldószerekben pl. kálium-hidroxid, viszont nem oldhatóak erős savakban.
Fulvik savak – bio kelátok, és biostimulátorok: fokozza a tápanyag- és vízfelvételt
A fulvik savak kb. tized akkora méretűek, mint a humik savak, melyek szinte mindenben oldódnak (semleges víz, savak és lúgok). A talajban javasolt komplexen alkalmazni a többi humuszképző anyaggal együtt, vagy a levélre kipermetezni.
Rendkívül nagy sűrűségű a felületükön a különböző kapcsolódási pontok, így képesek más anyagokat tápelemeket, vagy molekulákat is szorosan megkötni. Ez a bio kelát hatás rendkívül fontos, mikor a fulvik savat a lombra vagy talajra permetezzük, mert magával ragadva a permetlében lévő egyéb anyagokat, azokkal könnyedén átjut a levél felületén vagy a gyökéren.
Ulmik savak: talajszerkezetet és tápanyagmegkötő képességet javít
Ulmik savak alkoholos vegyületekben oldódnak, nem savakban vagy lúgokban. Kevésbé stabil vegyületek, mint a humik savak.
Huminok – stabilitást adnak a humusznak
A humin humusz képző anyagok nem oldódnak vízben, sőt savakban és lúgokban sem. Viszont ez alkothatja a talaj humuszának akár az 50%-át is. Ez adja a stabilitását!
A huminok a szerves anyagok bomlása (pl. cellulóz és lignin) során képződő molekulákból képződnek oly módon, hogy a növényi maradványok előbb lebomlanak egészen kis molekulákra, majd azok reakcióba lépnek egymással, így képezve óriás méretű, stabil molekulákat. Ezen humin vegyületek – mint egyfajta zsírszerű anyagok – nem oldódnak, és ezzel stabilitást adnak a humusznak.
A humin vegyületek növelik a talaj anion megkötő kapacitását, melynek köszönhetően a nitrit, nitrát, szulfit és foszfit is megmarad felvehető formában a talajban, és nem oldódik ki a gyökérzóna alá!
(Padova Egyetem mérése szerint a Blackjak az összes tápelem felvételét képes fokozni)
Miben más a Blackjak minden más, piacon kapható humusz készítménnyel szemben? 🏆
A Blackjak pH-ja – kereskedelmi forgalomban egyedüliként – az optimális 4-5 közötti, mely sokkal hatékonyabbá teszi a többi nátrium-/kálium-hidroxidos (lúgos) kivonószert használó termékekkel szemben.
Mivel a Blackjak vegyi oldószerek nélkül készül, a legjobb minőségű Leonardit fizikai aprításával, így az összes humuszalkotó komponens megtalálható benne! A termékben lévő
5-10 mikronos Leonardit darabok részben lebegnek, részben pedig leülepednek a kiszerelés aljára, mivel ez szuszpenzió (túltelített oldat). Így használat előtt felrázandó!
Az oldószeres eljárással készült humusz készítmények – a Blackjakkel szemben – csak azokat a humuszalkotókat tartalmazzák, melyek oldószerrel kioldhatók az alapanyagból. A Blackjak leonardit alapanyagából viszont semmit nem vonnak vagy oldanak ki, hanem csak fizikailag megőrlik, ezáltal magasabb marad a hatóanyagtartalma.
Miben segít a humusztartalmú Blackjack? 🪴
- A növény gyökeréhez juttatott humusz képes jelentősen megnövelni a víz és tápanyag felvehetőségét, ezáltal javítani a talajminőséget
- A növény gyökere több vizet és tápanyagot tud felvenni
- Még akkor is képes a környezetében ideális talajállapotot biztosítani a kultúrnövény gyökerének, ha az egyébként szervesanyaggal, tápanyaggal rosszul ellátott, vagy rossz pH-val rendelkezik. Így használata rosszabb talajoknál szinte kötelező!
- Mivel a humusz nem csak a kationokat (mint az agyag kolloidok), hanem az anionokat is képes megkötni, így javítja a nitrogén (nitrit, nitrát), foszfor (foszfit, foszfát) és kén (szulfit, szulfát) műtrágyák hasznosulását.
- A folyékony nitrogén oldatok nagy problémája, hogy nagyobb eső esetén lemosódnak a gyökér zóna alá. Ha a kijuttatott műtrágyához Blackjak-et adunk, akkor a humusz szivacsszerűen megköti a nitrogén ionok (nitrit és nitrát) nagy részét. Így az nem mosódik ki, hanem több hétig adagolja a növény gyökere számára
Hogyan használjam a Blackjaket?
Talajra 🌱
Dózis: 1-2 dl Blackjaket először jól felrázunk, majd 10 liter vízben kannában vagy háti permetezőben elkeverjük. A palackot 3-4-szer is még kiöblítjük, hogy az aljára és falára ülepedett részecskék se vesszenek kárba. A termék fekete, ezért kijuttatáskor vigyázzunk, hogy más felületre (falra, függönyre, térkőre) ne kerüljön. Ha mégis rákerült sem kell pánikba esni, gyorsan fel kell törölni, hogy ne hagyjon nyomot. Használható ezenkívül csepegtető öntözővel is, vagy dosatronnal kijuttatva.
Gyakoriság: 4-6 hetente egyszer, de túladagolni nem lehet. Abban az esetben, ha a talaj szerkezetének a javítása cél, mert pl. túl kötött, tömörödött vagy épp ellenkezőleg, túl laza, homokos szerkezetű javasolt az adagolást nagyobb dózisban – akár 1 l Blackjak/10 liter víz -végezni.
Lombra 🌳
A Blackjak, mint biostimuláns lombra permetezve az alábbi előnyökkel jár:
- a benne lévő kismolekulájú fulvik savak könnyen bejutnak a levélbe. Sőt, ha más anyagot is adunk hozzá pl. lombtrágya vagy felszívódó növényvédő szer, akkor annak meggyorsítja a bejutását
- a Blackjak lombon alkalmazva fokozza a növény tápanyagfelvételét. Mivel ezáltal megnő a tápelemek koncentrációja a növényben, ez egy szívó hatást fejt ki a talajban lévő vízre. Így beindul egy tápanyag- és vízpumpa a talaj felől a növénybe! Ez pedig nagyobb növénytömeget eredményez
- ennek a vízpumpa hatásnak az eredménye az intenzívebb párologtatás, ami hűti a növényt. Ez a pár fokos hűtés azt eredményezi, hogy a növény tovább fotoszintetizál és építi fel a biomasszáját, tömegét
A lombkezelés hátránya pusztán csak fekete színe, mely a következő eső vagy öntözés során elmúlik róla. Dísznövényeken viszont nem szép, ott inkább talajra javasoljuk használatát.
A dózis és az alkalmazás gyakorisága megegyezik a talajkezeléssel.
Blackjak szavatossága és tárolása
5-30 0C között eredeti csomagolásban legalább 36 hónapig megőrzi a szavatosságát. Felbontás után mihamarabb kijuttatandó, de szorosan visszazárva hűvös, fagymentes helyen tárolva 6 hónapig minőségromlás nélkül felhasználható.
