Kerti tó 1×1
A víz mindig is elengedhetetlen része volt tájaink alakításának, akár a természetes folyók és tavak formájában, akár ember alkotta vízi elemekkel, mint a kerti tavak. Egy kis kerti tó készítése saját kertünkben nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem lehetőséget ad arra, hogy közelebb kerüljünk a természethez és a környezetünkben lévő élővilághoz. A vízi élőhelyek kialakítása hozzájárul a biodiverzitás növeléséhez, miközben nyugodt pihenőhelyet biztosít mind számunkra, mind a kertben élő állatok számára.
Az élő vízfelület hihetetlenül feldobja a kert hangulatát, és nem csak szemet gyönyörködtető, de ökológiai szempontból is előnyös lehet. Ne gondoljuk, hogy a tó csakis a kiváltságosoké. Bárki készíthet magának ilyet, ha van 6 négyzetméternyi terület. Nézzük mi a a harmonikus kerti tó titka!
Kerti tó készítése – Hová kerüljön?
Nemcsak szerencsés, de praktikus is, ha a kis tó nem a kert magaslatán, hanem inkább a vízgyűjtő területén, azaz a legalacsonyabb pontján kap helyet. Annál is inkább, külső megjelenése így közelít leginkább a természethez. Vízének, élővilágának sem a tűző nap, sem a mély árnyék nem tesz jót, így a tó legtökéletesebb helye a kert olyan részében lehet, ahol a bokrok és a fák is találhatóak, melyek legalább félárnyékot biztosítanak. Mivel a tóba hulló szerves anyag – levágott fű, lehulló falevelek – szennyezhetik a vizet, a meder semmiképpen ne kerüljön lomhullató fa alá.
Kerti tó készítése – Lehet medencés vagy fóliás
Legegyszerűbb, ha előre gyártott műanyag medencét vásárolunk, ezeket megtaláljuk nagyobb barkácsáruházak, kertészeti lerakatok kínálatában.
De a tavacska formáját mi magunk is kialakíthatjuk, de ebben az esetben mederfólia alá fektessünk úgynevezett geotextil fóliát is, hogy a gyökerek ne tudjanak áttörni a tófenéken. Ha a kész medencét választjuk, az elhelyezés során fokozatosan tömörítsük köré a földet, nehogy a vízzel való feltöltés során a hirtelen érkező terheléstől megrepedjen a test.
Állítsuk be a tó egyensúlyát!
Bizonyos növények a gyökérzónát tisztítják, míg mások leveleikkel inkább a víz felületét. A szakemberek szerint megfelelő fajtájú és mennyiségű növény esetén a vízfelület 1/3-át zöld borítja. Ha ezt az arányt tartani tudjuk, a tó élővilága egyensúlyba kerülhet. Az ilyen tavak önfenntartók, öntisztulók, nem igényelnek rendszeres tisztítást.
Ugyanakkor egészen kisméretű tavaknál például egy akváriumi vízforgató beiktatásával, rásegíthetünk a természet munkájára, felgyorsíthatjuk a tisztulást. Ebben az esetben végképp nem kell aggódnunk, hogy a vízben elszaporodnak az algák, és oxigénhiány lép fel. Ennek ellenére érdemes kéthavonta egy sűrű szövésű hálóval megtisztítani a vizet a bele hullott szirmoktól, levelektől, egyéb növényi részektől. Ez a rendszeresség egy jól működő tónál tökéletesen elegendő. Háromévente engedjük le a vizet, válogassuk szét és frissítsük a növényzetet.
Ha már véglegesítettük a tó helyét, kalkuláljunk úgy, hogy a tó legmélyebb pontjának el kell érnie az 1 métert, ugyanis több vízinövény, pl. a vízitökök, tavirózsa, ezt igényli.
Lépcsők kialakítása
Kerti tavaknál összesen négy lépcsőt kell kialakítanunk: a mederben 70, 50, 20 centiméter mélyen, illetve a tóparton. Minden lépcsőszint saját mikrovilágot képvisel, ahol más és más vízinövény érzi jól magát. A terepszintre helyezzünk érdekes formájú köveket, kavicsot, illetve a tóparti hangulat kedvéért telepítsünk fáklyaliliomot, sásliliomot, mentát. A vízililiomokat, tavirózsákat érdemes a tó aljára agyagcserépben elsüllyeszteni. A cserép egyben tartja a földlabdát és a növényt, és praktikus, mert súlya miatt stabilan helyén marad. A lépcsőre kerülő növényeknek ültető-kosarakban ágyazzunk meg.
Tavi növény ABC
Milyen növények johetnek szóba kerti tavak esetén?
- 20 cm-es vízmélység: törpegyékény, japán iszalagírisz, írisz, békaliliom, lápbuzogány, sellővirág.
- 50 cm-es vízmélység: nyílfű, virágkáka, vízi hídőr.
- 70 cm-es vízmélység: vízi-moha, vízi-boglárka, békaliliom, tócsagaz.
A béka nem ellenség
Már telepített halainknak is örülünk, hát még a vízhez inni járó madaraknak, éjjel motoszkáló sünöknek. A vízfelület vonzza a díszes pillangókat, és hamarosan megjelennek a szitakötők. Tény, hogy mindezért cserébe el kell viselnünk a bosszantó szúnyogokat, de egy házi praktikával kordába tarthatjuk őket.
Vessük be az olíva trükköt! A szúnyoglárvák kikelése előtt öntsünk a tó felszínére fél deciliter olíva olajat. Ettől a tónak nem esik bántódása, az olaj csupán vékony réteget képez a víz tetején, később lebomlik, és belekerül a természet körforgásába. Ugyanakkor elérhetjük vele, hogy a lárvák ne keljenek ki, és hogy szúnyogok ne szaporodjanak el tömegesen. A békákat viszont szigorúak tilos irtani, még az ebihalak is védettek. A békainváziót úgy előzhetjük meg, ha kis kerítésekkel elzárjuk a vonulási útjukat, és így nem tudnak beköltözni a tavunkba.
Vigyázzunk saját állatainkra is
Ha macska vagy kutya van a családban, a tómederben, a víz alatt feszítsünk ki kimondottan erre a célra kapható, szinte láthatatlan hálót. Ez nem akadályozza a növények fejlődését, ugyanakkor még egy kisebb gyermeket is megtart a felszínen.
